ISTEN VELED

ISTEN VELED

Duliskovich Bazil, Gazdik Péter, Hámori Anett, Molnár Ágnes Éva, Rabóczky Judit Rita, Rizmayer Péter, Agnes von Uray

2012-04-20

Faur Zsófi Galéria és a PANEL contemporary közös kiállítása
2012. 04. 12 - 2012. 05.12.

A kiállítást megnyitja Szentandrási-Sós Zsuzsanna művészettörténész
Művészek: Duliskovich Bazil, Gazdik Péter, Hámori Anett, Molnár Ágnes Éva, Rabóczky Judit Rita, Rizmayer Péter, Agnes von Uray

A Faur Zsófi Galéria és a PANEL contemporary kiállítása áprilisban a transzcendencia témaköré köré szerveződött. A kiállításon szereplő művészek szubjektív aspektusból közelítettek a témához. A kiállítás a valláshoz, magához a hithez és a transzcendenciához kötődő műveiből mutat be válogatást. A keresztény ikonográfia újraértelmezése, illetve a vallás különböző megjelenési formája, hol direktebben, hol szimbolikusan megfogalmazva. Az Istennel való találkozás konkért képi megjelenítése mellett az isteni jelenlét szimbolikus felídézéséig vagy a hit különböző érzéseinek megjelenítéséig. áttételesen idézik meg a jelen társadalmi kérdéseire reflektál. vallásos,spirituális élményeiket, de abban teljesen különbözı eszközöket alkalmaznak.Sokan visszatérnek a hagyományos ikonográfiához, de új médiumokat használnak,
Ha ebben a teremben csak néhányan lennénk, mint tegnap ilyenkor, Önök is átérezhetnék, hogy ezek között a művek között állni éppen olyan, mint mikor egy film mozgóképe megáll, és mi, a történet főszereplői azt tapasztaljuk, hogy továbbra is léphetünk. Lehetőségünk a mozgás, és visszaélünk vele: mindenkit közelebbről megnézzünk, hozzáérünk, körbejárjuk, és ők mit sem sejtenek, hogy mi most éppen ezt tesszük. Bizarr érzés. A falra függesztett vagy térbe állított alkotások pontosan azért vannak most idehelyezve, hogy megismerjük, vagy azt is mondhatnám, hogy megtapasztaljuk őket, de megállj-t parancsolnak, mert a művek az elménket kívánják megmozgatni azzal a felkiáltással, hogy ISTEN VELED!
Ebben a helyzetben, itt és most e röpke mondatnak egyből két jelentéstartalmára gondolok: az egyik, amit hagyományosan értünk: Most már utadra engedlek! és egy, amit szó szerint jelent: Lesz, aki utadon Veled marad! Vagy úgy egyébként: Isten mindig Veled van. A kiállító művészek nyilván nem akartak megfelelni ennek a kontextusnak, hiszen az alkotás folyamatának végén fogalmuk sem volt arról, hogy így, együtt kerülnek majd bemutatásra. Épp ez benne a jó. Lehetőséget kapunk arra, hogy az értelmezést próbálgassuk úgy, hogy a vallásos tartalom, vagy az áhítat nem feltétlenül része annak.

Telek Balázs Ikonosztáz installációja erről is szól: magas művészi qualitással alkotott portrék, családtagjairól. A beállítások Messerschmidt, vagy épp van Eyck portréit, és hogy még messzebb kerüljek az időben, Fra Angelico angyalait juttatja eszünkbe, a fények játéka a barokk művészet átszellemült alakjait idézik.
Rabóczky Judit angyala a tér központjába ereszkedik. Felkiáltójelként mutatja a helyet, jelenlétével hangsúlyozza: itt és most vagyunk.
Agnes van Uray érzéki alakjai, finoman komponált alakjai lírikusak. Az angyali üdvözlet angyala azonban hiába érkezik, nem tudja küldetését beteljesíteni, mert akihez jött, csak saját magára és közönségére kíváncsi. Ugyanez az elidegenedés járja át a Fényes alak című munkát. Ott kapunk valamit mi is, ahol egyetlen szereplő van a képen. Rizmayer Péter installációja egyértelmű asszociáció Krisztus töviskoronájára, méreténél és anyagánál fogva erősíti fájdalmas érzetünket, a látvány azonban mégis magával ragadó.
Hámori Anett képei végtelen Isten hiányukkal törnek tudatunkba, és ezt az érzést a fehér háttér - sokkal inkább közeg, időtlen és végtelen létbe helyezi. Az alakok komponálása tökéletesen megfelel a perspektíva szabályainak, ez erősíti a realitás érzetét.
Duliskovich Bazil képei számomra megtévesztőek. Vallásos képek lennének? Igen, de az ábrázolt cselekvések elbizonytalanítanak, nem tudom mit csinálnak a szereplők. Miért nem fordul a magában merengő, térdeplő alak a pad felé, ahogy ezt a templomban látom, mit csinálnak azok a férfiak az ágyra borulva? Szürreális ez a bizonytalanság!
Gazdig Péter apró, miniatúrákra emlékeztető képeinek egyikén az eredendő bűn egyik fő vádlottját, a kígyót akarja elpusztítani, miközben másutt ősi és modern bálványok közé kényszerít: mosolyra akar fakasztani, vagy épp el akar borzasztani?
Molnár Ágnes Éva videóját nézve Bernard Show „Fekete leányzó keresi az Istent” című írásának emléke tör fel bennem. A történet egyszerű, lényege, hogy a főszereplő végül önmagában találja meg az Istent – ahogy ezek a fiatal nők is, igaz kissé brutálisabb helyzetben. De mégis újra végig akarom nézni, mint ahogy gyerekkoromban is sokszor érdekelt a hétfejű sárkány leküzdése.

Szentandrási-Sós Zsuzsanna megnyitóbeszéde